Nos a fürösztés még várat magára, mert a meleg ellenére nem adja magát könnyen a tavasz. Egyik nap 30 Celsius fok körül, a másik nap szakadó eső, a harmadik nap reggel szinte fagy. Viszont ennek ellenére cseppet sem eseménytelenek ezek a napok. A Gazda szeme hizlalja a jószágot tartja a mondás. Milyen igaz! A legeltetés és a takarmányozás során a juhok és a kecskék is minden áldott nap jóllaknak.
Fontos megjegyezni, hogy legeltetés, ami nem ugyanaz, mint amikor a jószág parlagon ki van csapva. Ez viszont azzal jár, hogy így tavasz tájékán még módjával, hiszen egyrészt ott áll előttük még a széna, amivel pótolják a betevőt és a legeltetés során úgy esnek neki a zöld fűnek, hogy néhány óra leforgása alatt pukkadásig jól laknak.
A tavaszi zöldtakarmány egy részét legeléssel, más részét kézből kapják úgy, hogy kaszálással egészítjük ki a szénát, illetve kerül a vályúba sárgarépa, zöldség, karalábé, burgonya, karfiol, retek maradék, héj és levelek.
Persze a Rackák legelnének, de a kecske az más. Ők rövid idő elteltével elcsábulnak a fák lombozata láttán és nem átalkodnak két lábra állni, hogy elérjék a legalsó faleveleket. Aztán a legalsó falevelek egyre fentebb helyezkednek el, míg végül nem ostoba jószág módjára az ágakat egyenként lehúzzák a többieknek is.
A Rackák azzal jelzik jóllakottságukat, hogy egyrészt hatalmas hordó hasat raknak a zöld fűből, másrészt lehorgasztott fejjel csak lépdelnek, vagy össze állnak. Ilyenkor jön el a delelés ideje, amikor már úgy állnak, hogy a fejüket a földre szegik. A delelés közben persze a hűsítő kortyok sem maradhatnak el az itató vályúból.
A legelésüket az időjárás is befolyásolja, mert a déli rekkenő hőségben nem legelnek, eső áztatta időben csak rövid ideig legelnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése