Mentesség

Árutermelő állományokban jogszabály írja elő, hogy kötelező bizonyos betegségekre vizsgálatot végeztetni, illetve ezektől a betegségektől mentes állomány tejét, húsát lehet értékesíteni.

Ugyan mi magunk fogyasztjuk és eladásra nem termelünk, de mégis kíváncsi voltam több okból is. Egyrészt azért, mert a levágott juhok, kecskék húsát nemcsak mi fogyasztjuk, hanem barátok is például terelő táborok alkalmával. Másrészt volt már rá példa, hogy a fejt tejből adtunk kóstolónak.

Ezért a saját kecske és juh állományunkat megvizsgáltattuk brucellózis és tuberkulózis szempontjából. A brucellózis vizsgálata vérből történik Debrecenben laboratóriumban. A gümőkór vizsgálat pedig intra dermális bőrpróbával, ahol a TBC oltás eredményét, azaz a bőr reakciót 3 nap múlva vissza ellenőrzik.

A vizsgálat eredménye alapján a juh és kecske állományunk Brucella ovis, Brucella melitensis és Tuberculosis MENTES!

Kecske fejés

A Rackákkal ellentétben a kecskék esetében viszont direkt törekedtünk arra, hogy az ellés és szoptatás után a választáskor nekünk kezdjék el termelni a tejet!

3 fejős kecskénk van, aki a családi konyhát abszolút ellátja. Ennek ellenére szeretnénk majd esetleg sajtot is készíteni, ezért a két született gödölyét meghagyjuk. Mellettük már egy új, idegen kis bak is nevelkedik a Racka bárányokkal együtt.

Érdekes dolog, hogy a takarmányozás, de a genetika is beleszól abba, hogy mennyi a tejmennyiség. Magyar parlagi alapon Szánentáli és Alpesi vérségűek a kecskéink. A tejmennyiség kevésbé, inkább a teljes és tartalmas tejtermelés a fontos.

Érdekesség, hogy egyik fejős kecskénknek alpesi, vagy parlagi típusú, inkább kézi fejésre alkalmas tőgye van. A másik, a fehér fejős kecskénk viszont inkább gépi fejésre alkalmas szánentáli típusú tőggyel rendelkezik. A tejmennyiség ugyanannyi.

Legeltetés

A blogírás kicsit hosszabb szünete ellenére a valóságban az események ugyanúgy követik egymást, mint ahogy az lenni szokott.

A bárányok leválasztása jól sikerült. Igaz néhány napot még fejni is kellett az anyákat, mielőtt külön legelőre költöztek. Lehetett volna erre a fejésre jobban összpontosítani úgy, hogy akár fejős juhok is lehettek volna az anyákból. Azonban inkább azt a megoldást választottuk, hogy a bárányok után ne kezdjék el nekem termelni a tejet, hanem apasszanak el. Némelyiknek tisztességes, kezdő kecskének is becsületére váló tőgye volt.

A választás után a bárányok a lucerna szénáról váltottak a legelőre. A jövő évi terelő alapanyag zökkenőmentesen állt át a legelő füvére. A jerkéket és a fehér színűeket kos bárányokra cseréltem.

Az Ópusztaszeren jelenleg kialakult koncepció szerint oda terelni ürük és kosok kellenek.

A téli szálláson a kecskéken kívül a Rackák helyét a baromfi társadalom vette át. Tavasszal kelt növendék kacsa, gyöngyös, kopasznyakú csirke nevelkedik a karámban.

A kacsa kotlóm jóvoltából még napos libákat is nevelünk, de ezekről majd később…

Gyorsan növekednek a legelésnek hála.

Hirtelen meleg

Igaz, hogy az eddigi évek során mindig áprilisban nyírattunk és nyírtunk, de a télen májusra terveztem. Ahogy szokták mondani: ember tervez, Isten végez. Az utolsó hó már nagyon nem hiányzott. Már tavaszt kiáltottam én is és be is harangoztam, hogy elkezdődött a szezon. Csak arra nem gondoltam, hogy a természet még utoljára csap egyet és áprilisban is leesik 5 cm hó. Ez aztán úgy feláztatta a talajt olvadáskor, hogy a tavaszi munkákat nem tudtunk szépen rendben elkezdeni. Ráadásul az olvadás is úgy történt, hogy szabályosan ránk tört a nyár és nem is volt tavasz! Egyszerre kellett mindent csinálni, és az ember azt sem tudta hová kapjon a dologban. A kitrágyázás már nagyon égette a körmünket, mert az olvadás miatt nagy volt a sár. Nem is vártam meg, amíg teljesen felszárad és egy hatalmas trágya kazlat hordtunk össze Dékány Zoltán barátom és emberei segedelmével.

Húsvétkor még szállingózott a hó, amikor a terelő tábor zajlott. Néhány nap múlva pedig 28 celsius átlaghőmérséklet köszöntött a vidékre. Szent György Napján már látszott a Rackákon, hogy hiába terveztem én májusban nyírást, ezen minél hamarabb túl kell esni.

Így elmondható, hogy az idén a nyírás hasonlóan az előző évekhez április végén rendben megtörtént. Ha már megfogtam a Rackákat át is körmöltem és a rendszeres féregtelenítést is megcsináltuk. Csak két Rackát hagytam nyíratlanul, akik Pünkösd hétfőn lesznek megnyírva bemutatón.

Ópusztaszeren a látogatók közt nagy népszerűsége volt az ollóval nyírásnak, hatalmas volt az érdeklődés. Minden csoport, aki arra járt megállt, de volt, aki vissza is jött miután szétnézett. A Rackák békésen tűrték a műveletet és a végén hatalmas fickándozással meg is köszönték. Megszabadultak a téli meleg bundájuktól.

Szent György Nap

Az idén amilyen hideg, fagyos és hóeséses volt a Húsvét úgy Szent György Napjára verőfényes napsütéssel köszöntött be a nyár. Hirtelen, úgy, hogy tavasz szinte nem is volt. Ezen a napon hajtják ki a legelő jószágokat az istállóból, és kezdetét veszi a legeltetési szezon. A terelő kutyáknak is több dolguk lesz ettől kezdve, illetve másmilyen, mint a téli benti munka az istállóban.

Racka juhok esetében ugyan a magyar történelemben nem volt Szent György Napnak olyan jelentősége, hiszen az őshonos állatokat nem hodályban tartották. Mégis a magyar pásztorkultúrában egy olyan jelentős esemény, hogy nem mentünk el mellette Ópusztaszeren sem!

Magyar terelő pásztorkutyák gyűltek össze az ország több vidékéről a skanzenben, hogy a dolgozó Puli, Pumi, Mudi és Sinka bemutassa a látogató nagyközönségnek terelési tudását a kutyák képzésének több fázisában, illetve fejlődjenek ősi mesterségük elsajátítása során.

A hirtelen meleg hatására a még gyapjúban lévő Rackákat, pláne a hosszú tél után kíméletesen járatták a kutyák, és fokozatosan terhelték, de kora délután a delelést követően a nagy melegre való tekintettel hamar befejeződött a gyakorlás.

A terelési gyakorlást egész nap nagy érdeklődés övezte a park látogatói részéről, és sok csoport a karámnál kötött ki, a helyszínen párhuzamosan zajló Jaguár találkozó mellett.

Fényképek ITT! 

A Magyar Racka Napja

Az idén különösen hosszúra nyúlt tél után beköszöntött hirtelen melegben az év első rangosabb eseménye a Racka tenyésztésében a kos árverés.

Hortobágyon, a fajta őshazájában délelőtt a Rackáról szóló előadásokkal kezdődött a nap, mely után délután a Pusztai Állatparkban tenyészállat bírálat és legfőképp Racka tenyészkos árverés zajlott.

A fajta tenyésztésben kialakított rendszerről nagy vonalakban annyit tudni kell, hogy a törzstenyészetekben született kos bárányok közül a legígéretesebbnek bizonyuló egyedeket elviszik és ÜSTV kosnevelő telepeken, egyforma körülmények között felnevelik. Tenyészérték becslés és tenyészállat bírálat után pedig a tenyésztők számára származási bizonylattal árverésre bocsátják.

Az árverés során az ÜSTV kosnevelő telepére beszállító tenyészeteknek természetesen elővásárlási joguk van, amely során a megállapított kikiáltási árat ki kell e tenyészetnek fizetni, viszont a tőle származó fiatal tenyészkosok közül kiválaszthatja magának az általa leginkább tetsző állatot.

Az árverés előtt a résztvevők regisztráltatják magukat, mely során számmal ellátott licit táblát kapnak. Az árverés során minden tenyészkost egyenként mutatnak be, vezetnek fel és egyenként is lehet rájuk licitálni. Azoknál a kosoknál, ahol a beszállítók nem éltek az elővásárlási joggal árverés során bárki vásárolhat az árverés résztvevői közül. A kikiáltási ártól felfelé indul a licit. Abban az esetben, ha senki nem licitál az adott kosra, akkor az nem kelt el és visszakerül a közös telepre.

Idén a következő képpen alakultak a kikiáltási árak:

B – 60.000, K – 70.000, A – 80.000 forint

Kevésbé hozzáértő, laikusabb szemnek is remek alkalom volt arra, hogy ha akarja, akkor ilyen seregszemlén élesebben, kontrasztosabban láthatja a tenyészállatok közötti különbségeket, hiszen a törzstenyészetek állománya koncentráltabban volt jelen. A tenyészállatok az árverés előtt kultúrált egyedi boxokban várták sorukat, mindegyik boxon feltűntetve az adott állat tenyésztési adatai.

A kosárverés időtartama alatt kirakodóvásárban lehetett a szükséges pásztor készségeket beszerezni. Rézműves, kolomp és kampó, gulyás kürtök, pásztor botok, kalap, szűr, suba és guba, fafaragások, pipa készítő és a teljes vertikum képviseltette magát szebbnél szebb, jobbnál jobb portékákkal.

A szervezők és rendezők egy finom ebéddel (birka pörkölt és slambuc) vendégelték meg a látogatókat.

Csillag

Ahogy befejezték az ellést a Rackák, úgy fogtak neki a kecskék sorban. Először a deres szürke kecske kezdte, aki bárány dajkaként kezdte, mert az ő gidája halva született. Most az öles folytatta és egy szép fekete tarka nőstény gidának adott életet. A homlokán lévő csillagról kapta a nevét a keresztségben. Így a dajka szerepét most ő vette át és a deres szürke teje pedig a konyha asztalra kerül. Egy kecskénk ellését várjuk még, a bakunk jól dolgozott ;o)