2014. január 25., szombat

Nem eszi meg a kutya a telet...

Már azt hittük, hogy ez a tél úgy fog eltelni, hogy nem is látunk havat. A bodza és az orgona bokrok rügyre fakadtak. 15 celsius feletti napi hőmérséklet mellett szinte kitavaszodott. De csak szinte. Egyik napról a másikra bejöttek január végén a hajnali fagyok. Aztán lehűlt a levegő és dermesztő szél szárított ki mindent. Reggelre meg is érkezett ebben a télben az első hó. A magyar parlagi tyúkok mivel tavaszi kelés, ezért nem is láttak még ilyet. Kíváncsian dugták ki a fejüket a nádkunyhó nyílásán. Bezzeg a kacsák úsztak a hóban, mert úgy közlekedtek, hogy a hasukon csúszva rúgták magukat előre a lábukkal. Mintha úsznának. A libák szinte fürödtek a hóban. Csőrükkel birizgálták a havat, mint a vizet és lázasan igazgatták a tollukat.


A Rackáknál viszont az istállóban telik az idő, és békésen majszolják a szénát a jászolból. Jó 10-15 cm hó takart be mindent és folyamatosan esik. A kukorica szár kévék a kúpban nem is látszanak. Persze a Sinka esetében teljesen normális dolog, hogy két pofára harapja a jeget, mert talált egy kukorica csutkát, amit megakar kóstolni. De az istállóból csak a nyugodt, ütemes csámcsogás hallatszik, ahogy fogy a széna a jászolból. Csak lett igazán tél ebben az évszakban is, hogy a hólapátolás mellett jászlazva is dolgozzunk kicsit. Tényleg nem hiába mondják, hogy nem eszi meg a kutya a telet!



2014. január 6., hétfő

Az aranyszőrű bárány


Még nem is volt tél igazán. Fagy sincs, és tizen Celsius van hetek óta. De tart ez a furcsa változás már nyár vége óta. Ezért a Racka anyák is korábban kezdték meg az ellést, mint tavaly. Január legelején, amikor az Újévre még alig ocsúdtunk máris megszületett a legelső bárány. Fehér jerke bárány fekete szülőktől.

Hozzá teszem megjegyzésként, hogy a kos sem tudja ezt a különös évszak váltást hová tenni. Ezért a frissen ellett anya véres tisztulása megtévesztette, mert azt hitte ivarzik. Ezért igyekezett minden áron az anyához hozzá férni. Az anya bárányát védve helyre rakta, de biztosabbnak láttam külön kecbe tenni a bárányával.
Reggelre meg is lett az eredménye, mert a kos hatalmas gödröt kapart a kec oldala mellett, hogy az anyához és a bárányhoz hozzá férjen. Szarvas és őz esetében ha ilyen munka eredményét látnám azt hinném, hogy barcogó gödör, amit ivarzáskor művelnek a bakok, bikák a talajjal. Szerencse, hogy az anyát szeparáltam, mert a bárány reggelre talán nem élte volna túl a kos nyomulását.