Pirók Racka bárány

Ebben a szezonban az utolsó bárányok születéséről szóló bejegyzésem ismét érdekes dolgot hozott. Megellett az utolsó Racka anyánk is, akitől bárányt vártunk. A tavaly született idén másod füves toklyók közül 3 még kihagyta ezt a dolgot, de majd az idén ősszel bepótolják remélhetőleg. Az utolsó anya ellését nagy figyelemmel vártam, mert tavaly és előtte évben is elhagyta bárányát. Az első alkalommal annak tudtam be, hogy biztos a szállítás, költözés volt rá ilyen hatással. A második alkalommal már megjelöltem a nyakában jelző kötéllel, hogy idén tavasszal el ne felejtsem. De idén úgy döntött szoptatja, védi és felneveli a bárányát.

A születés után a bárány színét annak tudtam be, hogy még a magzatvíz nem száradt fel teljesen. Ám ahogy az anyja felnyalta és megszáradt akkor láttam, hogy ismét egy érdekes dologgal állunk szemben.

Ahogy már beszéltük a fehér Racka igazából nem fehér. Születéskor pirók színezettel születik, ami leginkább a végtagokon, fejen és a farkán látható bárány korban. Aztán a szőre ahogy növekszik a göndör szőr már fehéres sárgás. A különbség a fehér és a pirók bárány között annyi, mint a képen is látható, hogy a pirók bárány színezete pont fordított. Azaz a hátvonalon, faroktőnél erőteljesebb a sötét szín, és a fejen, hason világosabb. Pont fordítva, mint a kalsszikus fehér Racka bárány esetében. A képen látható bárány anyja és apja is fekete. A pirók színezet természetesen a Magyar Szürkemarha borjú esetében terjedt el, onnan is kapta a nevét. 

A bárány nevelés hasznos tanulsága pedig annyi, hogy a vemhesség alatt és az ellés során is a Szelén, E vitamin kiegészítésnek, pótlásnak óriási jelentősége van. Néhány esetben nem elegendő pusztán az, hogy szelénes nyalósó legyen a juhok előtt. Talán azért, mert a vemhesség második felében az anyák étvágytalanabbak. Ez pont egy időszakra esik a téli kellős közepének szűkebb takarmányozásával. A nyalósó hatására a juhok többet isznak és többet is esznek ez tény. Viszont az anya hasában a méhben fejlődő bárány teriméje miatt a bendő takarmány befogadó képessége nem akkora. Ennek a deficitnek a következménye lehet, hogy a vemhes anya nem eszik, vagy nem tud annyit enni.

Egyszerű, bagatellnek tűnő dolog a Szelén és E vitamin pótlása, de mire az ember rájön...

Szelén hiányos anyák egyszerűen nem termelnek annyi tejet, illetve születéskor a bárány sorsa eldől, mert nem képes felállni. Élénk, tiszta, csak éppen nem képes felállni. Ha nem áll fel, akkor pedig nem tud szopni. Ilyen esetekben a bárány szelén és E vitamin pótlása már mit sem ér, mert a kezdő szelén és E vitamin szintet az anyaméhen keresztül kell felvennie az élet megfelelő indításához. Ezért az idén az első ilyen felállni képtelen bárány után a vemhes anyák most injekciót kaptak. Mivel a Rackák nem tudták elmondani, ezért az Szelén és E vitamin injekció jótékony hatását azzal közölték, hogy utána ilyen eset már nem volt. Még az eddig bárányát elhagyó anya is neveli, szoptatja pirók bárányát...

Saját törzskönyves kos

Bizonyára emlékeznek a rendszeres blog olvasók, hogy a Hortobágyról, Loncsák lehel barátomtól pedigrés kos érkezett a közreműködésemmel az Ópusztaszer Nemzeti Történeti Emlékparkba.

Nos, napjainkban minden változik, ezért úgy alakult, hogy a parkban felszámolják a Racka állományt. A mi Racka falkánk lehet ott, de a parkba egy program keretében telepített védett, ritka, őshonos növényeket nem legelhetik. Ezért eladó sorba került a törzskönyves kos is, akit én hoztam a parknak.

Úgy döntöttük nem hagyjuk elveszni ezt a kost, ezért megvásároltuk! Ugyan az anyáink létszáma nem érinti azt a kategóriát, hogy a törzskönyves kos által lehetőségként nyílt támogatás megérje, hiszen többe kerül a kos, mint amit vissza hozna első évben. Mégsem hagytuk, mert barátság által kerülhetett a parkba, ránk való tekintettel lett kiválasztva.

Ezért már az anyáink között nézi meglepődve, hogy változik a sorsa, de elégedett, jó fej, bár még kis időbe telik, amíg az új viszonyokhoz hozzá szokik. Terveink szerint a terelési és juhászkodási bemutatókon is szerepel majd, azon túl, hogy az anyáinkhoz használjuk.

Bárány krotália

Elérkezett az idő, amikor a bárányok már annyira megerősödtek, hogy bárány krotáliával megjelöltem őket.

Törzstenyészetekben ezt a születés után haladéktalanul el kell végezni úgy, hogy a bárányhoz tartozó anyja beazonosítható legyen.

Ugyan mi nem vagyunk törzstenyészet, de mégis úgy gondolom, hogy a nyomonkövetés, beazonosíthatóság miatt ez szükséges. Egyébként elegendő lenne, akkor, amikor már felnőtt krotáliát kaphatnak az instruktor látogatásakor.

Nem is csak azért, mivel én rendeltem, ezért a krotálián rajta van a saját tenyészet kódom, hanem azért is, mert ezeket a sorszámokat én kaptam, ezért egyértelműen a mi bárányainkat azonosítja. Másrészt választás után már ki emlékszik, hogy melyik bárány melyik anyától van.

A szakmabeliek ajánlása szerint a nagy sorszámot a velem szemben álló bárány nekem bal oldali fülébe tettem, míg a sorszámot és tenyészet kódot is egyben feltüntető kis számos krotáliát a nekem jobb kézre eső fülbe.

Érdekes dolog a krotália látható, könnyebben leolvasható "pofájának" helyzete, mert különbözik a szarvasmarha tenyésztésben alkalmazott gyakorlattól.
A szarvasmarha fülében a krotália nagy száma akkor olvashatók jól, ha az állat velünk szemben áll. Juhok esetében pont fordítva, mert a juhok szokás szerint tőlünk elriadva mennek és a fülük hátulja látszik jobban.

Rézgomb

Nem kifejezetten szokás a Magyar Szürke Marhához hasonló rézgombbal díszíteni a Racka juh ékes szarvát, de a hagyomány mégis történelmi múltat idéz, mert az 1950-es években íródott szakkönyvek képei között találtam hasonlót tenyészkoson, akit fejzővel vezettek fel és fotóztak le.

Így gondoltam egy merészet és megbeszéltem ezt Konyári Sándor rézművessel Debrecenben, aki el is készítette. Esetünkben a tereléshez a rézgombot a vezér ürü kapta, mind közül a legbrutálisabb kinézetű, legzordabb tekintetű.

Tarisznya

Racka gyapjúból készül a tarisznya a szövőszéken:

édesanyám keze munkája...

"Magad Uram" tartja a mondás, mert ha a magyar könnyű ipar elfordul a Racka gyapjú feldolgozásától, hát akkor a magyar ember megoldja maga, ahogy tudja. Kézműves szakmában még fellelhetők ezek az értékek!

Raci

Bálint Napján született egy fehér Racka jerke bárányunk, akinek csak a csípőjén lévő fekete folt árulkodik arról, hogy valójában mindkét szülő fekete. Kis százalékban, elenyésző módon, de előfordul a színöröklés genetikájának furcsa játéka, hogy a Racka letisztult színei így öröklődnek. A foltosság legtöbbször a fejen, nyakon, végtagokon jelenik meg és a felnőtt, tincses szőr kialakulásával az esetek zömében többé-kevésbé el is tűnik.

Napjainkban már a Racka nemesítésében ezt tenyésztésből kizáró hibának tekintik.

Érdekes dolgokat találhatunk, ha például a Racka szó jelentését kezdjük el megfejteni. Az ősmagyar Raci szóból eredeztethető, melynek mai jelentése nem más, mint az, hogy tarka. A Racka félékhez tartozó másik fajta, a Gyimesi Racka. A Gyimesi Racka pedig az ősi Curkana juhoktól eredeztethető. Curkana típusú juhok esetében nagyobb mértékű ez a foltos szín öröklés. Ám ott elsősorban a fejen, szemek körül jelenik meg okuláré, pápaszem formájában.

Mivel a Racka színöröklésében a fekete a domináns szín, ezért hordozhatja a fehéret. Mégis előfordul a tiszta színek mellett foltosság, úgy a fekete egyedek esetében fehér foltokkal, míg a fehér egyedeknél pedig fekete foltokkal, az állomány igen kis százalékában.

Hamvazószerda

Olyan verőfényes napsütésben kezdett el havazni, hogy először senki nem vette komolyan. Még a Rackák is megnyugvással falatoztak a széna rácsból, mire rájöttek, hogy az időjárás nem viccel. Ez a hó bizony megmarad. Minden bizonnyal az utolsókat rúgja a tél, még erőlködik, hogy azért ne zökkenőmentesen menjünk a tavaszba. Ami a földre hullva elolvadt, az reggelre meg is fagyott. Viszont úgy szitált még ekkor is, hogy a jószág behúzódott tető alá szélárnyékba. Először a bárányok sem találták a helyüket, mert az anyjuk olyan mohón esett a szénának, mint aki arra készül, hogy a rossz idő miatt napokig nem ehet. Aztán meglepődött, hogy a tető alatt is teli jászol várja. Megnyugvással berrentett a bárányának, hogy szophatnak nyugodtan.

VIDEO

Tagadhatatlanul javul az idő. Hamvazószerdára és Bálint Napjára már minden elolvadt a környéken itt a Délvidéken,és a telet felváltotta a mérhetetlen latyak. Mindenki egyre türelmetlenebbül várja a tavaszt!

Szent Bálint napján (február 14.) tartják főleg az angolszász országokban a Bálint-nap ünnepét, amely Magyarországon az angol név közvetlen átvétele miatt sokak számára, mint Valentin-nap vált ismertté és népszerűvé az 1990-es évektől kezdődően. Ezen az ünnepen (amelynek vallási eredete az idegen elnevezés elterjedése miatt Magyarországon elhomályosult) a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.

A szokás eredete, hogy Szent Bálint a XIV. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban.

Pogány előzmények

A Bálint-nap körüli napokon az ókori Rómában két vallásos ünnep is létezett, Pán ünnepe és a Lupercalia vagy Februa. Ezeket az ősi eredetű pásztorünnepeket február 13-15 között tartották. A Lupercalia tisztító szertartásokból és termékenységi rítusokból állt, hogy kiengeszteljék a farkas alakú, rosszindulatú Lupercus istent. A papok ekkor a februa nevű kecskebőr szíjakkal ostorozták a fiatalokat, főleg a nőket, hogy a rituális verés tisztulást és termékenységet hozzon.

Magyarország

Kevéssé ismert, hogy a magyarországi németek közt Szent Bálint igen népszerű volt. Templomaikban gyakran ábrázolták.

Nem csak az ország német, hanem magyar lakói is ismerték az ünnepet. A "nyavalyatörésre" (epilepsziára) hajlamosak gyakran viseltek a nyakukban úgynevezett bálintkeresztet, vagy más néven frászkeresztet.

A népi hagyomány szerint, ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a termés. Azt tartották, hogy Bálint-napon választanak párt a verebek, vagy hogy ekkor jönnek vissza a vándorló vadgalambok a tavaszt jelezve. Voltak olyan területek, ahol e napon szokás volt a madarakat etetni.

Jó napnak tartották a kotló sikeres ültetésére. Az e napi időjárásból a várható termésre jósoltak. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek. Facsemetét is szívesen ültettek Bálint-napkor abban bízva, hogy akkor hamarabb erősödik meg.

A Csongrád megyei Mindszenten még a madarak etetése is szokás volt, magokat, aszalt gyümölcsöt szórtak nekik. Vagy éppen a madarak és a tolvajok távol tartására metszették meg a szőlőföld négy sarkán a tőkéket.

Hamvazószerda

Keresztény ünnep, a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos Nagyböjt kezdete. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a XII. századtól az egyházi szertartás része lett. A hamvazkodás.

Hamvazószerdán – elsősorban a katolikus egyházban – szentelt hamuból (amely az előző évi virágvasárnap barkáinak hamva) keresztet rajzolnak a hívők homlokára, az alábbi mondatok egyikével: „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel”.

II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. Ezt nevezik hamvazásnak, ami a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.

A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje.