Karám

Elkészült Ópusztaszeren a karám a leválogatásra, gyakorlásra és a bemutatókra!

A karám végül ugyanott kapott helyet ahol tavaly, azaz a skanzenben a Csete Jurtákkal szemben, Tanyai Iskola és a vár ásatási terület között.

Minden készen áll egy kis gyakorlásra, amit hamarosan el is kezdünk, hogy járassuk a terelt Fekete Rackákat. Napokon belül tehát élettel telik meg a karám és környéke. Indul a szezon, és a látogató vendégeknek Magyar Terelő Pásztorkutyák, illetve Racka juhok népesítik be az Ópusztaszer Nemzeti Törtélneti Emlékpark skanzenjét.

Daru szín

A felső és az alsó képen ugyanaz a Racka látható.
A felső képen még a legelső szőrben. Az alsó kép nyírás és ellés után készült egy esztendő elteltével.

Okai

Van, aki környezeti tényezőkkel magyarázza, hogy a tartás és takarmányozás befolyásolja a darusodás mértékét. Tény, hogy a daru szín megjelenésére hatással van a napfény, ellés stb.
Van, aki a Fekete Racka fehér színhordozását véli okként a háttérben. Azonban a daru színű változat megjelenése fehér kossal fedeztetett fekete bárányt ellő, vélhetően homozigóta (nem fehér színhordozó) fekete anyáknál is megjelenik.
Vélhetően a magyarázatok között a leginkább közel áll a valósághoz, amikor a daru színváltozat megjelenését szín genetikai okokra vezetik vissza.

Elmélet

A hivatalos fajta leírás szerint a Fekete Racka esetében, több-kevesebb mértékben előfordul az avétos (napszítta, kivörösödő) fekete szőrzet mellett (témakibontás a későbbiekben), a fekete gyapjú szürkülése, melyet daru szőr/színű változatnak nevez a szakma.

Fajta leírás ITT!

„A bárányok születéskor fényes fekete színűek, a gyapjú rövid és igen göndör csomókat alkot, szépségben megközelíti a fekete színű Karakül bárányokét. Nyár folyamán nap hatására előfordul, hogy a szálvégek kivörösödnek. Idősebb korban őszülés, darusodás következik be, amely a bundának szürke árnyalatot ad.”

A tenyésztésben és a szelekció során a daru színű változatot nem preferálják, törekednek az idősebb korban is mélyfekete színváltozat kitenyésztésére.

Gyakorlat

Mint mindennek általában, így a Fekete Racka színének tenyésztésében is gyakorlati jelentősége van annak, hogy a daru színű változat mellőzésére, a mélyfekete színű egyedek tenyésztésére törekednek.

A gyakorlati jelentőséget több oldalról közelíthetjük meg.

A Magyar Pásztorkultúra hagyományait alkotó oldalról megközelítve szájhagyomány útján terjed (mint a legtöbb dolog a Magyar Pásztorkultúrában), hogy a fajta szülő hazáját jelentő Hortobágyon a juhászok, pásztor emberek a daru színű gyapjút másodrendűnek, kevésbé értékesnek tekintették, ezért a szó szoros értelmében a daru színű gyapjúból készült subát, kucsmát egészen egyszerűen nem voltak hajlandók felvenni, viselni.

A felhasználás, könnyű ipar oldaláról tekintve a dolgot magyarázza a magyar pásztortok viseleti szokásairól szóló legenda is, mert a mélyfekete Racka gyapjú értékesebb, hiszen a gyapjú, szőrme ipar számára homogénebb, egyöntetűbb alapanyagot ad. Míg a daru színű gyapjú inkább szürke, mint fekete, ráadásul szőrme ipari felhasználása többlet, plusz odafigyelést, esztétikai érzéket is igényel. Például a több irhából álló suba esetében körültekintően kell kiválasztani a bundákat, hogy esztétikailag is szép végeredményt kapjunk.

A daru színű gyapjúból készült nemez bizony nem fekete, hanem szürke összbenyomást kelt. Közelről szemlélve nem is szürke, hanem a fekete szálak között több-kevesebb mértékben fordulnak elő fehér, őszült szálak.

A feldolgozó ipar szempontjából pedig fontos, hogy amíg a Fehér Racka gyapjúja festhető, addig az őszült szálak festése nehézkesebb.

Elnevezés

A daru kultusz nem idegen a Magyar Pásztorkultúrától. Hiszen az igazi pásztorok daru tollat viselnek kalapjukon. Talán éppen ebből a hagyományból fakad a Fekete Racka kiszürkült színváltozatának elnevezése. Szép és méltó kulturális történelmi hagyomány, illetve ereklye.

Megjelenési formája

Általában az esetek többségében a felnőtt korra daru színű Racka is teljesen mélyfeketén születik. Majd ilyen is marad a legelső szőrben az első nyírásig. A színváltozás több-kevesebb mértékben a nyírást követően a másod-harmad gyapjú esetében szokott megjelenni. Anyák esetében a színváltozást befolyásolja, fokozza az ellés, és szoptatás is.

Teljes leszürkülés, totális darusodás a legritkább esetben szokott előfordulni. Legtöbbször a fej, nyak és a farok gyapjúja fekete marad, illetve a lábak is mélyfeketék a rövid szőrzet miatt. Gyakorta marad a daru színű Racka hátán fekete szíjaltság, egy sötétebb sáv. Viszont a daru színű változatnál is a tincsek töve ugyanolyan színű, mint a végük. Tehát a szőrszálak (fedő felszőr és kötőszál is) végig egyszínűek. Tincsen belül azonban a kötőszálak és a fedő felszőrök színe eltérhet.

Legeltetés

Kicsit megkésve jött a tavasz, de tagadhatatlanul itt van. Olyannyira, hogy 20 fok fölé kúszik naponta a hőmérő higanyszála. Viszont csapadék az nincs, pedig nagyon kéne. A tavasz beköszöntével a Fekete Racka ürük is már a nagy nyájban vannak Ópusztaszeren.

Megkezdődött tehát a legeltetési szezon! Amennyit késett a tavasz, olyan nehezen is indul a természet. Csak lassan, csapadék nélkül kimérten, nehézkesen sarjad.

Leválogató és terelő karám készülőben.

Kolomp és csengő szíj

Loncsák Lehel barátom a Hortobágyról igazán szép kolomp és csengő szíjat küldött a Rackáinknak!
Eredeti, bőrből kézzel készített, vadonat új, és szerintem nagyon szép, méltó viselet lesz a terelés során.
A kolomp és csengő még készülőben.

Kitrágyázás

Bizony eljött a tavasz! Ez azt is jelentette, hogy a Rackák már vágytak nagyon az istállóból a tágas karámba. Olyannyira, hogy a napsütéssel nem is igen vágyakoztak az ólba, hanem maradtak éjjelre is kint a szabadban. Mennyivel jobb is a csillagos ég alatt, mint az istállóban a tél alatt felgyülemlett trágya tetején tölteni az időt, még ha a trágya teteje mindig friss aljat is kap.

A mélyalmos tartás azt jelenti, hogy a jószágok alól nem szedjük ki a trágyát, amit ürítettek és össze kevertek az alommal, hanem rászalmázunk, illetve mindig friss, tiszta teteje lesz. Ez viszont azzal jár, hogy bizony az alom vastagszik csak vastagszik. Tavasszal aztán, amikor eljön az idő, hogy a jószágok elhagyják az istállót, akkor az ember nekifog és elkezd kitrágyázni.

Marha trágyával ellentétben a juhok trágyája bogyós, ami azt jelenti, hogy nem olyan híg, hanem lehullik a villáról. A juhok apró körmeikkel jó alaposan meg is tapossák, össze tömörítik, aminek következtében úgy összeáll, hogy a villával megbontva jön az egész aljzat.

Persze mennyivel könnyebb és egyszerűbb géppel ezt kiművelni. Nagyobb juhászatok esetében van is erre kapacitás, illetve ember kézzel és villával talán nem is győzné. Ezért a markoló, illetve a tolólap jó szolgálatot tesz. Kissebb juh állománynál viszont marad a magad uram.

Népművészet mestere cím ugyan nem jár érte, de a Rackák hálásak azért, mert újra szellős, tiszta, jó levegőjű, friss az istálló.

Vége hát a goromba télnek és a tavaszi idény munkák egyike, hogy az istállózott jószág által termelt trágyát kitermeljük szarvasba, vagy kazalba. Mivel jócskán alapos és beállt volt a tél, ezért termeltek bőven, hogy magas trágya kazal legyen.

Most még ott magaslik, éktelenkedik, de hamarosan vissza kerül a Racka trágya az anyaföldbe, hogy táplálja a rajta termő növényeket. Ezzel ez a szezon munka is letudva, kitrágyázás kipipálva.

Könyvajánló

"Mintha pásztortűz ég..."

Emlékek az 1950-es évek karcagi juhászatáról

Elmesélte: Béres Mihályné Márki Piroska
Lejegyezte, szerkesztette: Cselényi Barnabásné

Márki Klára barátomtól kaptam ezt a nagyon hasznos könyvet. Nemcsak a kor és a mesterség ízét, néprajzát meséli el sajátos ízzel, hanem valóban nagyon hasznos információkat közöl oly módon, hogy a legtöbb szakkönyvvel ellentétben azt egy hétköznapi ember is megérti.

A könyvet elolvasva nemcsak a juhászkodás, mint életforma, hivatás gondos, kérges mindennapjai tárulnak az olvasó elé a legeltetéstől, tartástól a gondozásig, bánásmódig, ápolásig, hanem bepillantást nyerhet az egész éven át tartó juhokhoz kötödő és ahhoz kapcsolódó szemléletről, gondolkodásmódról a gomolya készítéstől a terelő kutyákig, alapos képet kap még néprajzi szemmel is.

Olyan formában és módon osztja meg a közönséggel mindezt, hogy amikor az ember elkezdi olvasni, és görgeti a sorokat, oldalakat, akkor nem bírja letenni.

Bátran ajánlom ezt a könyvet minden érdeklődő számára, mert elolvasva olyan ismeretanyaggal lesz gazdagabb, mely napjainkban oly ritka. Nagy kincs, és pótolhatatlan, kihagyhatatlan a juhászkodással szimpatizáló közönség számára.

A Magyar Fekete Búbos Kacsa pikadatkor tojik

Bizony nem adja könnyen a természet az állattenyésztést sem a Racka esetében, sem pedig a Rackák mellett élő Magyar Fekete Búbos Kacsa tekintetében. A tél kellős közepén bizony átszabadult a kertlábból egy keverék kutya és alaposan megrendezte a hó elől behúzódó kacsa állományunk. Ennek következtében a gácsért is elvitte. Itt tehát nem a róka tizedeli, veszi le a sarcot, mint a tanyákon, gazdaságokban. Miért mondom ezt?

Azért mert rengeteget kerestem kutattam Magyar Fekete Búbos Kacsa után és mindenütt azt hallottam, hogy idén a nagy tél miatt bizony a róka sarcot vett mindenütt.

Persze ahogy melegszik az idő és lehetőségünk lesz rá, mi is megerősítjük a birodalmuk védelmét, de erre egészen egyszerűen nem gondoltam, hogy megtörténik. A Magyar Búbos Kacsáim vérvonalának gyökere a messzi Erdélyből ered. Onnan hozta Szécsi Zoltán Mórahalomra őket tenyész tojás formájában. Évekig tenyésztette őket, mire az állománya úgy felszaporodott, hogy lassan, de biztosan magán viselték a magyar rögöt, meghonosodtak ezen a földön.

Ahogy ez a baleset megtörtént én hívtam is gácsér vásárlás céljából, de ő még nálam is nagyobb kárt szenvedett, mert összesen egy tojó és egy gácsér maradt neki ebből a színváltozatból. Mivel nálam az ő vérvonala található, ezért az utolsó ilyen gácsérját nekem adta a 4 tojómhoz.

Amint az új gácsér megérkezett azonnal birtokba vette a birodalmát és minden egyes tojó csatlakozott hozzá. A Magyar Kacsa hihetetlen módon összetart. Hogy mennyire parlagi és szilaj ere a legjobb példa, hogy amint elolvadt a hó azonnal rámozdultak az itató vályúra olyan szinten, hogy telehordták homokkal. Ezért ideiglenes medencét kaptak, amíg az udvarukban a kiásott tó újra és újra meg nem telik a szivattyúzott vízzel. Ahogy a tavat meglátták még a reggeli fagy sem érdekelte őket. Persze ennek az Erdélyi Kopasznyakú tyúkok is örültek, mert nemcsak a medencéjükben törték fel a deres jeget, hanem az itató vályúban is, így kora reggel, ahogy a kakas első kukorékolása hallatszódik, már ihatnak is.

A fürdés és pancsolás, illetve a gácsér hamar meghozta tojó kedvüket is. Elkezdtek tojni és néhány nap után a tojás sárgájában megjelent a mag is, ami jelezte, hogy a gácsér dolgozik.

A szilaj, parlagi Magyar Búbos Kacsa hajnalban, napkeltekor, pirkadatban tojik! Mivel ekkor még fagy mostanában, ezért vastag széna fészekbe tojik, és a tojását gondosan betakarja a hideg elől.

A tojást meglátva rázendítettek az Erdélyi Kopasznyakú Tyúkok is, és elkezdtek tojni. A baromfiudvar újra élettel teli! Szépen gyűlnek a tojások a keltetéshez.