Fejd meg a Rackát!

Sajnos az év legelső báránya olyannyira gyenge volt, hogy bármennyire is erőlködtünk nem maradt meg. Naponta többször csecsre tettem és megvártam, amíg szopik, de mégsem…Ráadásul mivel a tavalyi évben is már nálunk volt ez az anya, így emlékszem, hogy ennek a Racka anyának tavaly is ugyanez történt a bárányával. Valószínűleg emiatt, hogy tavaly és idén is így esett nem kap több esélyt, de ez még eldől hamarosan.

Legtöbb esetben ilyenkor a Racka minden zokszó nélkül elapaszt magától, és nem igényel különösebb gondoskodást ennek érdekében. Kezdetben az első napokon még olyannyira kevés tejet termel, hogy ha ez nincs kiürítve az emlőiből, akkor szépen, fokozatosan abba is hagyja a tejtermelést, mert nincs kinek.

Én viszont gondoltam egy merészet, és ha már így esett, akkor belevágtam. Rackát fejek. Sokat töprengtem azon, hogy egyetlen anya miatt érdemes-e elkezdeni, de végül arra az elhatározásra jutottam, hogy beleszokni, megtanulni érdemes és később sem kizárt, hogy ez folytatódik.

Több szakirodalom is leírja, hogy a Magyar vagy ismertebb nevén Hortobágyi Racka nem rossz tejtermelő, bár erre nagyon szakirodalmi konkrét statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre. Magam is elnézegettem tavaly, hogy néhány anya alatt a szoptatás időszakában milyen tekintélyes tőgy kerekedett. A Racka rokonságához tartozó másik fajta a Gyimesi Racka esetében eredeti élőhelyén rendszeresen fejik a juhokat Erdélyben. Viszont a Gyimesi Racka esetében a tejtermelést illetően a Curkana őssel, vérséggel is számolni kell.

A hiányos, gyér szakirodalmi dokumentáció leírja ugyan, hogy érdemes lenne a Magyar vagy Hortobágyi Racka tejtermelésén elgondolkodni, de konkrét paramétereket, statisztikai adatokat nem ad. Abból kiindulva, hogy a szakirodalom szerint a Racka jó tejtermelő még történelmi tény az is, hogy a Magyar Pásztorkultúrában a juhtejből készült ételeknek, élelmiszereknek tradicionális jelentősége van! Ez vitathatatlan még akkor is, ha ma már a magyar közfogyasztás nem preferálja annyira a juhtúrót, gomolyát, juhsajtot, mint kéne, illetve amennyire ez szerepelhetett népvándorló, honfoglaló, letelepedő őseink étrendjében. Nem meglepő, hiszen ugyanez történt a hús esetében is, ami egykoron általánosságban, elterjedésben, jelentőségben felülmúlta az összes hústermelő más állatfajét. Mégis mára leginkább a sertés, marha hús vette át a szerepét, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne tradicionális és kulturális jelentősége a juh húsának. Visszakanyarodva a juhtej esetében valószínűsíthető egykoron a Racka, mint legősibb magyar juhfajtánk fejése, tejfeldolgozása, hiszen tejtermékeit a túrót, ordát, sajtot, gomolyát elődeink fogyasztották. Hogy nincs ma köztudatban, gyakorlatban az nem a Racka hibája. Itt is, mint sok esetben a juhtej termelésének szerepét, jelentőségét intenzívebb juhfajták (awassi, keletfríz stb.) vették át és térhódításukkal a Racka fejése, tejtermelése csaknem a feledés homályába veszett. Ez alól kivétel például a szintén magyar juhfajta, a Cigája fejése, tejtermelése. Érdekes módon ott ez a folyamat oda vezetett, hogy még egy modernebb változatot, fajtát is kitenyésztettek. A Tejelő Cigája a legmodernebb elvárásoknak is képes megfelelni, és az intenzív juhtej termelés feltételeit is kielégíti.

Racka esetében nem beszélhetünk ezért múltbéli tapasztalatokról, bejáratott gyakorlatról és talán magam is csak arra hagyatkozhatom, amit egyrészt a Hódmezővásárhelyen folytatott tanulmányaim alatt láttam, másrészt, amit másoknál tapasztaltam látogatásaim, utazásaim alatt. Nem elhanyagolható, és talán felépíthető ebből valami hasznosítható tudás, gyakorlat, tapasztalat. Nagyon sokszor tapasztalható ez a méltatlan elhanyagolt nemtörődömség a magyar fajtákkal kapcsolatban, amely miatt egyrészt a magyar Pásztorkultúra bizonyos hagyományai vesznek a feledés homályába, másrészt helyüket átveszi, kiszorítja őket olyan, ami nem magyar. Erre csak két példát mondanék a teljesség igénye nélkül: A Keletfríz intenzív tejtermelő fajta olyannyira igényes a tartási körülményeket illetően, hogy nagy nyájban nem is tartható. Az Awassi zsírfarú, vagy zsírfarkú fajták olyannyira igényesek az intenzív tejtermelés miatt a tartási körülményekre, hogy magyar rögön nem is igazán sikerült őket oly mértékben honosítani, mivel többnyire mesterséges körülmények között tarthatók, amibe a mesterséges termékenyítés is beleértendő.

Igaz és vitathatatlan, hogy valamit valamiért alapon ezt viszont az intenzív tejtermelő fajták bőséges tejmennyiséggel hálálják meg!

Mégis a honosodás, akklimatizálódás, magyar röghöz szokott tartás és takarmányozás fontossága, jelentősége is vitathatatlanul fontos, lényeges. Emiatt nem legyinthetünk, lapozhatunk az őshonos magyar juhfajták termelését illetően.

Föcstej

Az anyák ellés után 5-8 napig még föcstejet, úgynevezett kolosztrumot termelnek. A föcstej emberi fogyasztásra alkalmatlan. Ezzel az anyai szervezet az újszülöttet védi, mert olyan anyagok vannak benne, ami például a megszületett bárány immunrendszerére van hatással. Ha ezt a föcstejet elkezdjük melegíteni, akkor használhatatlanná, élvezhetetlenné válik és az edényben kicsapódik, összeugrik. Racka esetében a színe is mutatja, mert az első napokban fejt tej élénk napsárga és nagyon sűrű. A bárány számára viszont olyannyira elengedhetetlen ellenanyagokat, nélkülözhetetlen elemeket tartalmaz, hogy e nélkül csak külön állatorvosi beavatkozással (szérum) marad életben. A föcstej megszűnését a fejt tej színe is mutatja, mert folyamatosan, napról napra fehéredik. Ekkor a bárány már mesterségesen is, vagy akár más tejjel is tovább nevelhető lenne.

A föcstej időszaka mellett fontos még, hogy a megellett anyák fejése során főleg az első napokban gyakorlatilag a báránytól lopjuk el a fejt tejet. Ezért lényeges, hogy mennyit fejünk, hogy a bárányok növekedése, gyarapodása is megfelelő maradjon. Mivel a bárányok szopása az anyák számára is a legfontosabb, ezért egyrészt előfordulhat, hogy az anyajuh a báránynak a tejet visszatartja, nem engedi magát megfejni, mert nem adja le a tejet. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a fejt juhok után a szopni igyekvő bárány hatására, érdekében az anya több tejet kezd termelni.

A kézzel fejés mestersége

Annak ellenére, hogy a szakirodalom nem különösebben említ a Racka fejésével kapcsolatos konkrétumokat mégis hogyan végezzük ezt és mi ennek a gyakorlata?

Persze legegyszerűbb és a legkönnyebb géppel fejni, de az egy külön kategória. Ennek részletezésére egy külön fejezet is kevés lenne és teljesen más technikát, gyakorlatot kíván, mint a kézzel fejés.

Racka esetében talán kevésbé, de más fajták (főleg magyar juhfajták) tekintetében történelmi időkben nem álltak rendelkezésre fejőgépek, és a kézzel fejésre van bizony szakirodalmi adat is, illetve kialakult gyakorlat.

Kezdjük talán a fejés technikájával. Ahogy a tehenet, úgy az intenzív tejtermelő modern juhfajtákat is legtöbb esetben elölről fejik, úgynevezett marok fejéssel. Marok fejés esetén a tenyér marokba szedi a tőgybimbókat és kissé magát a tőgyet is. Juh esetében nagyobb mértékben magát a tőgyet is már csak a méretekből kifolyólag. A marokra fogott tejjel teli tőgybimbó szorítása az ujjakkal úgy történik, hogy fentről lefelé haladva ( a mutatóujj felől a kisujj felé) a tejet a tőgyből a bimbó csatornán keresztül kiszorítsa. Juhok esetében, így a Rackánál is a mutatóujj felső szorítása a kis méret miatt először a tőgyet, a bimbó csatorna tövét érinti. Juhok esetében a tőgy és a bimbó kis mérete miatt a klasszikus marok fejési technika nem is alkalmazható.

A marok fejés mellett a másik technika az úgynevezett bütyökfejés. Ebben az esetben a behajlított hüvelyujj bütyke lesz az, ami a tejet a tőgyből a bimbó csatornán keresztül kiszorítja oly módon, hogy a tőgyet és a tőgybimbót az átellenben lévő többi ujjhoz szorítja lefelé húzva.

A bütyökfejés egyik változata, módosulása, az a technika, ami azért kevésbé drasztikus, erőteljes beavatkozás a bütyök nyomásához, húzásához képest. Ebben az esetben, főleg a kisebb méretű tőgy (mint a juhok tőgye is) a tőgyből a bimbó csatornán keresztül nem a behajlított hüvelykujj bütykével, hanem a kinyújtott hüvelykujj ujjbegyében préselik ki lefelé húzva.

Lényeges megemlíteni, hogy a kézzel fejés technikája azt a szívó erőt hivatott helyettesíteni, imitálni, amit a borjú vagy bárány képes produkálni szopás közben. Erre a tényre épülnek a fejőgépek technológiái is! Az is fontos, hogy a két kezünkkel fejés közben marhák esetében a két tőgy negyedet, juhoknál és kecskéknél a két tőgy felet felváltva, váltakozva fejjük és ne egyszerre húzzuk lefele.

Erdélyben, ahol a Magyar Pásztorkultúra ősibb megnyilvánulásait megtalálhatjuk a Gyimesi Rackát, Curkana juhokat hátulról fejik. Összehasonlítva az elölről és hátulról történő fejést mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai.

Elölről történő fejés esetében nagyobb edényzet szükséges a kis tőgyekhez, hogy a tejtől feszülő tőgyfelek tejsugarai mellé ne menjenek. Mivel nagyobb a felfogó edényzet, ezért a juhok hasáról szalma, alj szennyeződés a tejbe kerülhet. Ügyelni kell arra is, különösen az élénk vérmérsékletű, vagy először fejt Racka esetében, hogy a fejt anyák a lábukkal az edényt fellökhetik.

Hátulról történő fejés esetében a juhok combjáról, farkáról kerülhet alom, alj szennyeződés a tejbe. Lényegesebb azonban, hogy a hátulról fejt juhok több esetben is a fejt tejbe pottyanthatják a juhbogyókat. Ezért például Erdélyben a fejő edény tetejére szűrőt tesznek és azon keresztül fejik a juhokat, hogy a fejés közben kipotyogtatott trágya a már kifejt tejet ne szennyezze. A bütyökfejés még vizelet ürítésre is késztetheti a juhokat.

Fejő karám

Fejés érdekében az anyákat külön karámba kell terelni és onnan fejő állásokba szorítani. Ez egyfajta leválogatás is, mert a megfejt anyák utána folyamatosan külön karámba kerülnek, hogy a fejésre váró, telt tőgyű anyákkal ne keveredjenek.

Erdélyben és másutt is elterjedt gyakorlat, hogy a karám végébe a drankák túloldalán fejők ülnek. A drankák kialakítása olyan, hogy minden fejő mellett egyenként eresztik át a juhokat, ahol a fejő az áteresztett anyát elkapja és hátulról megfeji. Az áteresztő drankához folyamatosan szorítják fel a fejésre váró juhokat.

Magyar viszonylatban elterjedt még az úgynevezett kalodás fejés. Ekkor a karámba szorított juhokat szűkítővel egyenként kalodába teszik, és ott megfejik. A kaloda mérete olyan, hogy a fejésre váró juhot megszorítja és általában olyan magasra építik, hogy fejés közben mellé lehessen ülni, illetve ne kelljen lehajolni.

A kalodás és a leválogató drankás fejés is arra hivatott, hogy a karámba hajtott fejésre váró juhokat ne kelljen egyenként kifogni, megkötni.

1 deci 2 deci

Amíg a fejő karám a kalodával a hátulról történő ujjbegyes fejéshez elkészül, addig az egyetlen anyát, akinek elment a báránya minden nap kétszer a nyájból kifogom. A föcstejes időszak végén jár és a fejés hatására elkezdett több tejet termelni. Nem jelent ez a marhákhoz hasonló, de még a kecskéhez sem fogható intenzív tejtermelést, hiszen egy-egy alkalommal 1-2 dl tejet fejek tőle, de a tőgye egyik fejéstől a másikig már felduzzad, megtelik.

Hihetetlen még belegondolni is abba, hogy egy olyan szilaj, rideg fajta, mint a Racka ebből az 1-2 deci tejből kezdi el nevelni a bárányát, és az újszülött bárány ettől a mennyiségtől milyen ellenálló lesz, mekkora erőre kap.

Viszont jó érzés az is, hogy a tanulmányaim és az évtizedekkel ezelőtt abbahagyott jószágtartás óta nem felejtettem el fejni, hanem mint az úszás, vagy a biciklizés úgy a fejés is még ott van és valahonnan mélyről tört elő. Legjobb bizonyítéka az, hogy a fejt Racka nem apasztott el, hanem nekem kezdett el termelni.

A fejt mennyiség mély egyetlen anyáról lévén szó oly csekély, hogy ebből még nem lehet túró, sat téren gondolkodni. De a többi anyám ellése még hátra van és hamarosan 3 új anyával bővül a létszám, akik alatt már bárány van.

A napi 2-3 deci tömény, sűrű juhtej viszont arra elég, hogy a növendék Pulim Turul, és a növendék Sinkám Pocok reggel és este nassolhasson. Pillanatok alatt nyalják fel, és pucolják tisztára a tányért nyelvükkel. Pláne, hogy a tavasz beköszöntére a tyúkok is neki kezdtek tojni és az első jérce tojásokból is időnkét feltörik egy-egy a kutyáknak. A sort a japán tyúkok kezdték, mert az 5 tyúkból naponta 4 megtojik. Kapnak is ezért piacról kimaradt friss saláta szélet, levelet, amiből a fejt Racka is részesül legnagyobb örömére.