Rézgomb

Nem kifejezetten szokás a Magyar Szürke Marhához hasonló rézgombbal díszíteni a Racka juh ékes szarvát, de a hagyomány mégis történelmi múltat idéz, mert az 1950-es években íródott szakkönyvek képei között találtam hasonlót tenyészkoson, akit fejzővel vezettek fel és fotóztak le.

Így gondoltam egy merészet és megbeszéltem ezt Konyári Sándor rézművessel Debrecenben, aki el is készítette. Esetünkben a tereléshez a rézgombot a vezér ürü kapta, mind közül a legbrutálisabb kinézetű, legzordabb tekintetű.

Tarisznya

Racka gyapjúból készül a tarisznya a szövőszéken:

édesanyám keze munkája...

"Magad Uram" tartja a mondás, mert ha a magyar könnyű ipar elfordul a Racka gyapjú feldolgozásától, hát akkor a magyar ember megoldja maga, ahogy tudja. Kézműves szakmában még fellelhetők ezek az értékek!

Raci

Bálint Napján született egy fehér Racka jerke bárányunk, akinek csak a csípőjén lévő fekete folt árulkodik arról, hogy valójában mindkét szülő fekete. Kis százalékban, elenyésző módon, de előfordul a színöröklés genetikájának furcsa játéka, hogy a Racka letisztult színei így öröklődnek. A foltosság legtöbbször a fejen, nyakon, végtagokon jelenik meg és a felnőtt, tincses szőr kialakulásával az esetek zömében többé-kevésbé el is tűnik.

Napjainkban már a Racka nemesítésében ezt tenyésztésből kizáró hibának tekintik.

Érdekes dolgokat találhatunk, ha például a Racka szó jelentését kezdjük el megfejteni. Az ősmagyar Raci szóból eredeztethető, melynek mai jelentése nem más, mint az, hogy tarka. A Racka félékhez tartozó másik fajta, a Gyimesi Racka. A Gyimesi Racka pedig az ősi Curkana juhoktól eredeztethető. Curkana típusú juhok esetében nagyobb mértékű ez a foltos szín öröklés. Ám ott elsősorban a fejen, szemek körül jelenik meg okuláré, pápaszem formájában.

Mivel a Racka színöröklésében a fekete a domináns szín, ezért hordozhatja a fehéret. Mégis előfordul a tiszta színek mellett foltosság, úgy a fekete egyedek esetében fehér foltokkal, míg a fehér egyedeknél pedig fekete foltokkal, az állomány igen kis százalékában.

Hamvazószerda

Olyan verőfényes napsütésben kezdett el havazni, hogy először senki nem vette komolyan. Még a Rackák is megnyugvással falatoztak a széna rácsból, mire rájöttek, hogy az időjárás nem viccel. Ez a hó bizony megmarad. Minden bizonnyal az utolsókat rúgja a tél, még erőlködik, hogy azért ne zökkenőmentesen menjünk a tavaszba. Ami a földre hullva elolvadt, az reggelre meg is fagyott. Viszont úgy szitált még ekkor is, hogy a jószág behúzódott tető alá szélárnyékba. Először a bárányok sem találták a helyüket, mert az anyjuk olyan mohón esett a szénának, mint aki arra készül, hogy a rossz idő miatt napokig nem ehet. Aztán meglepődött, hogy a tető alatt is teli jászol várja. Megnyugvással berrentett a bárányának, hogy szophatnak nyugodtan.

VIDEO

Tagadhatatlanul javul az idő. Hamvazószerdára és Bálint Napjára már minden elolvadt a környéken itt a Délvidéken,és a telet felváltotta a mérhetetlen latyak. Mindenki egyre türelmetlenebbül várja a tavaszt!

Szent Bálint napján (február 14.) tartják főleg az angolszász országokban a Bálint-nap ünnepét, amely Magyarországon az angol név közvetlen átvétele miatt sokak számára, mint Valentin-nap vált ismertté és népszerűvé az 1990-es évektől kezdődően. Ezen az ünnepen (amelynek vallási eredete az idegen elnevezés elterjedése miatt Magyarországon elhomályosult) a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.

A szokás eredete, hogy Szent Bálint a XIV. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban.

Pogány előzmények

A Bálint-nap körüli napokon az ókori Rómában két vallásos ünnep is létezett, Pán ünnepe és a Lupercalia vagy Februa. Ezeket az ősi eredetű pásztorünnepeket február 13-15 között tartották. A Lupercalia tisztító szertartásokból és termékenységi rítusokból állt, hogy kiengeszteljék a farkas alakú, rosszindulatú Lupercus istent. A papok ekkor a februa nevű kecskebőr szíjakkal ostorozták a fiatalokat, főleg a nőket, hogy a rituális verés tisztulást és termékenységet hozzon.

Magyarország

Kevéssé ismert, hogy a magyarországi németek közt Szent Bálint igen népszerű volt. Templomaikban gyakran ábrázolták.

Nem csak az ország német, hanem magyar lakói is ismerték az ünnepet. A "nyavalyatörésre" (epilepsziára) hajlamosak gyakran viseltek a nyakukban úgynevezett bálintkeresztet, vagy más néven frászkeresztet.

A népi hagyomány szerint, ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a termés. Azt tartották, hogy Bálint-napon választanak párt a verebek, vagy hogy ekkor jönnek vissza a vándorló vadgalambok a tavaszt jelezve. Voltak olyan területek, ahol e napon szokás volt a madarakat etetni.

Jó napnak tartották a kotló sikeres ültetésére. Az e napi időjárásból a várható termésre jósoltak. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek. Facsemetét is szívesen ültettek Bálint-napkor abban bízva, hogy akkor hamarabb erősödik meg.

A Csongrád megyei Mindszenten még a madarak etetése is szokás volt, magokat, aszalt gyümölcsöt szórtak nekik. Vagy éppen a madarak és a tolvajok távol tartására metszették meg a szőlőföld négy sarkán a tőkéket.

Hamvazószerda

Keresztény ünnep, a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos Nagyböjt kezdete. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a XII. századtól az egyházi szertartás része lett. A hamvazkodás.

Hamvazószerdán – elsősorban a katolikus egyházban – szentelt hamuból (amely az előző évi virágvasárnap barkáinak hamva) keresztet rajzolnak a hívők homlokára, az alábbi mondatok egyikével: „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel”.

II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. Ezt nevezik hamvazásnak, ami a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.

A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje.

Bárány szezon

Az első bárányt mindjárt egy hét leforgása alatt még két ellés követte. Érdekes, hogy amennyire az anyák az ivarzást össze tudják hangolni egyszerre, egy időben, úgy ezt teszik az ellés során is. Ez különösen akkor tapasztalható, ha több bandából verődik össze télire az egész állomány. Jelen esetben az anyák egy része a nyarat, azaz a legeltetést Ópusztaszeren töltötte. Másik részük itthon volt, míg több anya is Mórahalom mellett nyaralt egy idegen kosnál. Eddig azok az anyák bárányoztak egyszerre, akik legelőn voltak Ópusztaszeren.

VIDEO

A sort egy iker ellés zárta, ahol mindkét született bárány kos. Racka esetében meglehetősen ritka, az iker ellés. Ráfedezés esetén is csak maximum 25 % körüli értékre tornázható fel. Az iker ellés egy szerencsés dolog, pláne ha az anya mindkét született bárányt gondozza és neveli. Azért, mert az esetek többségében az első szülöttet kezdi el óvni és követni, így a második sokszor lemarad, elmarad.

Annyi bizonyos, hogy hiába az ikres anyák kiegészítő táplálása, és az anya nagyobb tejtermelése, akkor sem fejlődnek olyan intenzitással, mint az egyszülöttek. Erre az is utal, hogy a később született egyes bárányok beérik, sőt le is hagyják fejlődésben az ikreket.

A Racka színöröklését tekintve érdekesség, hogy azon kevés juh fajták egyike,ahol a fekete szín dominánsan öröklődik és recesszív a fehér. A legtöbb juh fajta esetében pont fordítva van. Így fordulhat elő, hogy két fekete Racka szülőtől fehér bárány születik, ha mindkét szülő heterozigóta fehér, azaz hordozza rejtetten a fehér színt. Persze ha tüzetesen megnézzük, akkor a fehér Racka sem igazából fehér.

Vince

Európában is jól ismert védőszent. Napja, termésjósló nap, Vincét ősidőktől kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját, de még a várható kukoricatermésre is jósoltak a Vince-napi időjárásból: Amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek.

Vince napján a szőlőtermelők igencsak figyelték az időjárást. Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak. A közismert időjárási regula így hangzik: Hogyha szépen fénylik Vince, Megtelik borral a pince. A moldvai magyaroknál a következő változatot jegyezték fel: Fényes Vince, tele pince. Ködös Vince, üres pince. A Vince-napi időjárási regula a jugoszláviai magyarok körében így szól: Ha fénylik Vince, megtelik a pince. Ha csepeg, csurog, kevés lesz a borod.

Azt nem tudni, hogy a magyar pásztorkultúrában milyen hagyományok, megfigyelések kötődnek Vince Naphoz, mert ilyenkor a jószág még javából jászlazva van. Viszont ha Vince termésjósló nap, akkor kecsegtetően kezdődik az év, mert nálunk megszületett az első bárány. Vince napjához igazodva pedig természetesen a született bárány kos. Ezzel kezdetét vette a bárány szezon...

Racka leves

Hozzávalók:

Racka juh levesnek való húsa ízlés szerint gazdagon (szegy, borda, nyúlja, medence, nyak)

pucolt tisztított sárgarépa, petrezselyem ízlés szerint

1-2 fej tisztított vörös hagyma

1-2 hámozott burgonya

zöld erős paprika karikák tetszés szerint

só és bors

zsír vagy olaj abszolút nem kell bele, mert bőven elég a Racka saját vékony faggyúja

Elkészítés:

FONTOS, hogy a húst először szüzen tegyük fel főni, méghozzá úgy, hogy a víz már lobogjon, amikor a húst bele tesszük. Felforrás után az első habzó levet leöntjük. A forró vízbe rakott hús nem fő túl később, hanem a lobogó víz miatt az ízek benne maradnak.

Az első lé leöntése után a második vízbe már beletesszük az összetevőket.

Tudnunk ildomos a Racka juh életkorát, mert úgy tesszük bele a többi összetevőt, hogy egyszerre készüljenek el, főjenek meg a hús-répa-petrezselyem-hagyma. A leves akkor van kész, amikor a Racka hús a csontról könnyedén lejön.

Plusz:

A leves levéből szedünk külön edénybe és abban a leveshez a tésztát megfőzzük. Cérna metélttel, vagy széles leves tésztával az igazi.

Ínyenceknek:

A klasszikus és erő leves kedvelők borsóval megbolondíthatják.

Pikáns ínyencek készíthetik ragu leves szerűen, tészta nélkül, tejszínnel behabarva.

Tálalás:

A levest levét leszűrve külön tálaljuk, külön a tésztát, a zöldségeket és a leves húst. Forrón fogyasztva ajánlott.

Erős, jellegzetesen bársonyos ízű, maradandóan kellemes utóízzel rendelkező, tartalmas étel.

Jó étvágyat!